2018. április 25., szerda

2018 Könyvfesztivál - A könyvmolyok paradicsoma


   Első Könyvfesztivál - tömérdek könyv - jó társaság - kedvenc írók - új szerzemények. 
Kell ennél több? 


Képtalálat a következőre: „könyvfesztivál 2018”


  Ennyi élmény után kis híján szívrohamot kapok, ha arra gondolok, hogy egy héttel előtte majdnem lemondtam, mert jött az elbizonytalanodás, hogy tényleg el akarok-e menni, hiszen gőzöm sem volt, hogy mire számíthatok, és azért Pest sem egy köpésre van tőlünk... Aztán végül rábeszéltem aput, aki szintén nagy könyvmoly, (a Vígszínházba is én rángattam el), és feláldozta magát a családi jó ügy érdekében. Azt hiszem, örökké bántam volna, ha nem megyek el.

  Már egy karcban áradoztam róla a Molyon: https://moly.hu/karcok/1093427 Lehet, hogy megismétlem ugyanezt, szóval bocsánat az ömlengését :D Valamelyest azért kezdenek leülepedni a dolgok, így képes vagyok róla összefüggőbben írni. 

2018. március 24., szombat

Hamburger László emlékére - interjú



Ma egy különleges ember emlékére szeretnék hozni egy bejegyzést, Laci bácsi 2018. 03. 23-án távozott közülünk. 94 évesen. Ezzel a kis visszaemlékezéssel is le szeretném róni a tiszteletemet, azon kívül, hogy lehetőségem lesz ott lenni a temetésén. Kivételes ember volt, egy nehéz életúttal. Mindig azt mondogatta, hogy nem haragszik senkire, habár rengeteg szenvedésben és szörnyűségben volt része.

Azt tudni kell, hogy gyerekkorom óta ismertem, és tudtam, hogy zsidó, de akkor soha nem merült fel bennem, hogy esetleg… Aztán egyszer apu száján kicsúszott valami a lágerekről. Nagyot néztem. Nem tudtam elhinni, hogy egy ilyen vidám és nyitott ember hasonló dolgokat átélhetett. A szeme mindig tiszta volt, simán letagadhatott volna pár évtizedet a korából. Semmi harag nem volt benne, csak szeretet áradt belőle. Imádtam a humorát. Mikor hozzájuk mentünk, kesudióból kínált, és nála ettem először kovásztalan kenyeret meg pászkát. Nagyon szeretett mesélni. Ezért hagytuk, hadd meséljen…

Aztán, jött az írós korszakom, felkerestük, hogy arról kérdezzük, amiről még soha. Akkor még javában írtam a regényemet, - azért mentem, hogy Laci bácsi testközelbe hozza a második világháborút. Kicsit feszengtem a találkozó előtt, féltem attól, vajon, mi mindent fog elmondani nekem…

Az alábbi interjút 2017. 04. 13-án készítettem. (Az ő engedéllyel teszem közzé ezt a részletet, - már régebben rábólintott, csak halogattam legépelni a rengeteg hanganyagot. Sokat mesélt még az 1956-os forradalomról, a felszabadulásról, az amerikai életéről, de most a háborús emlékeire koncentrálok.)

Ezen a linken el tudjátok érni a rövid életrajzot. Először érdemes ezt végigolvasni, mert én nem csinálok rövid összefoglalást, - a beszélgetésünk jóval személyesebb, és jobban kifejti ezeket az eseményeket.  

2018. március 19., hétfő

Hemingway: Búcsú a fegyverektől


Nekem ez búcsú volt az életkedvtől . A kritikám erősen spoileres, ennek tudatában olvasd tovább!